Sziasztok �pp az asztalfi�komat takar�tottam, megtal�ltam benne a dvd-t amire m�g a lakberes suliba �rtam ki az anyagokat. 
Volt rajta a b�tor t�ri mapp�mban egy �rdekes cikk a  : "A jap�n kult�ra hat�sa Eur�pa lakberendez�s�re" .  Olvass�tok el ha szeretitek az ilyesmit :)

"Ah�nyszor az �vsz�zadok sor�n a m�velt Eur�pa m�v�szete k�ty�ba rekedt, b�szkes�g�t al�hagyva visszany�lt gy�kereihez, �s m�lyet mer�tett a kelet �vezredes, mind�g tiszta forr�sokb�l t�pl�lkoz� kult�r�j�b�l �s annak hagyom�nyaib�l. �gy volt ez a renesz�nszban, majd k�s�bb a klasszicizmus szinte minden korszak�ban, �s erre �p�tkezett a Bauhaus iskola, majd a az ezredfordul� v�g�n az olaszok �ltal dikt�lt minim�l st�lusir�nyzat is. Mindezekben nagy szerepet j�tszott Jap�n iparm�v�szete, �p�t�szete �s lak�skult�r�ja,..."

"ez�rt most rendhagy� m�don kiv�telt tesz�nk, elhagyjuk Eur�p�t, �truccanunk a felkel� nap orsz�g�ba, ahol belepillantunk a teljess�g ig�nye n�lk�l, mai m�v�szet�be, mai lak�skult�r�j�ba. Visszatekint�s A portug�lok �s a spanyolok m�r a XVI. sz�zadban re�lis ismeretekkel rendelkeztek a jap�nr�l, de ez hamarosan feled�sbe mer�lt, mert az Edo-korban hatalomra jut� Tokugawa csal�d els� int�zked�se volt az idegen kult�r�k be�raml�sa el�l lez�rni jap�n kik�t�it �s az addig megt�r�tett kereszt�nyeket, �s papjaikat sz�m�zni. �gy majd k�t �vsz�zadra, az am�gy is rejt�lyes jap�n �letform�t �s kult�r�t m�g ink�bb hom�ly fedte az eur�pai emberek szeme el�l, melyr�l a f�tyol, csak 1869-ben lebbent fel ism�t, a cs�sz�rs�g kezdet�vel (Meiji-korszak). Ekkor f�leg n�met orvosok k�zvet�t�s�vel m�v�szeti alkot�sok, �letm�d le�r�sok, �ti besz�molok jutottak el vil�gszerte, s�t a k�s�bbiekben az USA er�szakos k�vetel�s�re ism�t megny�lnak jap�n kik�t�i az idegenek sz�m�ra is. Ett�l kezdve, hab�r a m�kincsek szigor� �llami fel�gyelet al� ker�lnek, jap�n m�v�szete, kult�r�ja kit�rulkozik a vil�g el�tt, olyannyira, hogy az 1873-as b�csi vil�gki�ll�t�son, iparm�v�szeti remekeit �n�ll�an mutatja be a keleti m�v�szetre ki�hezett eur�paiaknak. Mit�l egyed�l�ll�? B�r a jap�n m�v�szet, a j�val kor�bbi k�nai �s koreai hagyom�nyokra �p�l, ugyanazok az anyagok, form�k, technikai megold�sok �s megmunk�l�si elj�r�sok tal�lhat�k meg munk�ikban, �s alkot�saikban, az �vsz�zadok sor�n m�gis �n�ll� nemzeti m�v�szett� fejl�d�tt. Sok esetben a tan�t�kat maguk m�g�tt hagyt�k. Kifinomult d�sz�t� �rz�k�kkel az egyszer� haszn�lati t�rgyaikat is magas m�v�szi szintre tudt�k emelni. Te�s ed�nyeik ma is p�ratlanok. Hasonl� sikert k�nyvelhetnek el a lakkm�v�szetben, a selyemsz�v�sben, a pap�rmunk�kban, porcel�nk�sz�t�sben �s fest�s�ben, de �ppen �gy az �p�t�szetben �s a lakberendez�sben, vagy a kertm�v�szetbe. Ki ne ismern� a bonsait, az ikeban�t, a rizspap�r l�mpab�r�t, a tatamit vagy a bambuszb�l k�sz�lt sokf�le d�sz �s haszn�lati eszk�zt, vagy a csod�latos jap�n kimon�kat? Ugye m�g sorolhatn�nk? A jap�n iparm�v�szet egyes�teni tudta alkot�saiban funkci�t �s az eszt�tik�t. Vil�gos tiszta form�kat, j� ar�nyokat �s harmoniz�l�, t�bbnyire tompa sz�neket haszn�lj�k. Tisztelik a term�szetes anyagokat, melyeket b�mulatos precizit�ssal �p�tenek egym�shoz, vagy nagy t�relemmel �s csod�latos szakmai hozz��rt�ssel, k�z�gyess�ggel munk�lnak meg. D�sz�t�sben kedvelik az aszimmetri�t, de j� t�reloszt�ssal a mint�zatok rendk�v�l dekorat�v hat�s�ak a t�rgyaikon, festm�nyeiken, fametszeteiken. Lakberendez�s�kre, b�toraik kialak�t�s�ra ezek az ism�rvek �ppen �gy jellemz�k, mint kertjeik tervez�s�re, vagy �ppen egy vir�gkompoz�ci� elk�sz�t�sre. Tal�n mindezek�rt vev� �vsz�zadok �ta az eur�pai kult�ra �s m�v�szet is a jap�n designra. K�sz�nj�k Jap�nok. Akiknek cikk�nkkel felkeltett�k �rdekl�d�s�t a jap�n iparm�v�szettel �s lakberendez�ssel kapcsolatban azoknak aj�nljuk, a Hopp Ferenc Kelet �zsiai M�v�szeti M�zeum idevonatkoz� ki�ll�t�s�t.

Szakirodalom: Jap�n m�v�szet - Corvina Kiad�, 1980 Jap�n iparm�v�szet - Ferenczy L�szl�, Corvina Kiad�, 1981

K�sz�n�m figyelm�ket. Horv�th Tam�s"